Bali

A szülinapom alkalmából Claire-rel eltöltöttünk egy hosszú hétvégét Balin :) Bali kb. 1700 km-re van Szingapúrtól, szóval kényelmesen, 2,5 óra alatt oda lehet repülni. A Garuda Indonesia-val mentünk, ami Indonézia egészen elfogadható minőségű állami légitársasága. (Érdekesség, hogy a szintén indonéz, de nem állami Lion Air éppen most rendelt 234 db (!) Airbus gépet flottabővítés gyanánt - a francia elnök könnybe lábadt szemekkel mondta a sajtótájékoztatón, hogy ezzel 5000 franciának biztosítnak munkalehetőséget :) na de ez egy másik történet.)
Bali többek közt azért különleges, mert míg Indonézia nagyrészt muzulmán ország, Bali szinte teljesen hindu hagyományokra épül. Bali köztudottan turistaparadicsom, sokan csak Balira mennek el Indonéziában, vagy akár egész Ázsiában. Különösen népszerű Bali az ausztrálok és a japánok körében. És akkor persze van egy rakat nyugat európai backpacker tizenéves, akik a napjaik legnagyobb részét az angol pubban és az olasz pizzériában töltik, majd bukósisak nélkül robogóznak egyet részegen.

A reptéren bali-stílusú szobrok és kis templomok fogadtak. Már akkor lehetett érezni, hogy ez az egész szigeten hasonlóan lesz, és valóban, Balin még a benzinkútnál is van legalább egy kis szentély. Amúgy a reptér nem valami szép, de éppen most építenek egy teljesen újat, ami biztosan jobb lesz.

Ilyen világoskék Toyota taxik vannak Balin mindenfelé - pont olyanok, mint Jakartában vagy Bangkokban.

Bali déli részén Seminyak városban foglaltunk egy szobát egy nagyon szép hotelben. Itt a nyílt lobbiban üldögéltünk, és vártuk, hogy megkapjuk a szobánkat:

Aztán egy idő után odajött hozzánk a hotel assistant managere, hogy nagyon sajnálja, de nem tudják nekünk odaadni azt a szobát, amit foglaltunk, mivel csőtörés volt, és még nem tudták megjavítani. Sőt, mivel nincsen más szobájuk, ezért egy másik hotelban adnának nekünk egy szobát. Cserébe pedig első este kapunk egy ingyen barbecue vacsorát a hotelban, a maradék két estére pedig visszahoznak az eredeti hotelba, és egy lakosztályt kapunk a normál szoba helyett. Elsőre kicsit furcsának tartottam, hogy így rögtön érkezéskor másik hotelba kellene menni, de aztán végül kiderült, hogy baromi jól jártunk az egésszel :) Először is, a másik hotel is ugyanolyan szép volt, mint az eredeti:

 Az erkélyünkről a hátsó medencére lehetett rálátni, nagyon kellemes volt:

 A bejárattól ilyen kis kocsival vittek a szobánkhoz, hogy nehogy elfáradjunk :)

Így relaxálok a hotel medencéjében :)

Még volt egy kis időnk vacsora előtt, ezért sétáltunk egyet a környéken, többek közt elmentünk a Ku De Ta nevű helyre, ami Bali leghíresebb beach club-ja.

 Ilyen nyugágyakon lehet fetrengeni és nézni a tengert koktélokat kortyolgatva :)

Később egy Sambal Shrimp nevű étteremben ettünk egy kis előételt az igazi vacsora előtt. Ilyen csípős rákokat rendeltünk :)

Aztán visszamentünk a hotelhez, elfogyasztottuk az ajándék barbecue vacsorát. Itt éppen friss mangó és papaya turmixot iszunk:

Ilyen halakat és húsokat lehetett süttetni:

A vacsora után járkáltunk még egy kicsit, és találtunk egy irodát, ahol be lehetett fizetni különböző túrákra. Balin ez általában úgy megy, hogy az ember fix pénzért kap egy autót sofőrrel, és akkor szabadon el lehet dönteni, hogy hova akar az ember menni nap közben. Mi első lépésben egy fél napos túrát terveztünk a Tanah Lot nevű templomhoz. Egy ilyen fehér Toyota Avanzával mentünk, ez egy Indonéziában gyártott, 7 üléses Toyota modell. Persze mi csak ketten voltunk, így elég kényelmesen utaztunk :)

A sofőr tökéletesen tudott angolul, és nem csak vezetett, hanem idegenvezetőként magyarázott is mindenfélét. Ez a saját sofőrös megoldás szerintem a létező legjobb turistáskodáshoz. Ugyanis úgy tud az ember kocsival közlekedni, hogy közben egyrészt nem kell senki máshoz alkalmazkodni (mint buszos vagy kisbuszos túrákon), másrészt nem kell vezetni, térképet nézni, parkolni, tankolni meg ilyenek (mint autóbérlésnél). Bármikor, bárhol lehet szólni, hogy álljunk meg egy boltnál, vagy valahol szálljunk ki egy fotó erejéig, stb. És mindez nagyon olcsó is, egy egész napra mindenestül kb. 10 ezer fortintból megoldható. És ezt mi még ugye 2-en fizettük, de ha mondjuk 5-en mennek egy ilyen kocsival, akkor az már extrém olcsó fejenként.

Claire ilyen nagy szalma kalapban volt :)

Bali nagyon spirituális, vallásos hely többezer kisebb és nagyobb templommal. Ezek sokszor hasonló struktúrájúak, de mindenhol picit máshogy néznek ki a szobrok és más díszítések vannak.

Az alábbi képen látható ez a nyitott kapu, ami nagyon jellegzetes a bali hindu templomoknál:

Láttunk egy-két keresztény templomot is (ilyenből nincsen sok egyébként), ezek azért voltak nagyon érdekesek, mert a kapu és a szobrok itt is bali stílusúak voltak :)

A túra során az első "igazi" megállónk a Mengwi nevű templomnál volt. Ez a templom 1634-ben épült, a sok bali király egyikének a lakhelye mellett.

Ezek a kis színes levelekből és virágokból készített tálak mindehol jelen vannak Balin, ezeket kézzel készítik a helyiek.

A templom melletti kertben van egy nyitott épület, ahol hagyományosan kakasviadalokat tartottak. A kakasviadal most már illegális Balin, de nem hivatalosan még azért létezik :) Sajnos mi csak ezeket a szobrokat láttuk:

Ezek a sokszintű szentélyek is nagyon jellegzetesek. A szintek számának minden esetben van konkrét jelentése, és az idegenvezetőnk végig is mondta, hogy melyik mit jelen, de már csak halványan emlékszem, ezért inkább nem mondok róla semmit :)

Megngwihez közel megálltunk egy majomparknál is. Ott mászkáltak mellettünk a majmok:

A park egyik részén ilyen óriási denevérek is voltak, ezekkel lehetett fotózkodni is, de erre nem vállalkoztunk :)

Onnan pedig továbbmentünk Tanah Lot-hoz, a nap fő látványosságához.

Ez itt Tanah lot, Bali egyik legtöbbet fényképezett helyszíne. Ezt a templomot 500 éve építették ide a sziklára.

 Ebben az épületben leültünk, husöltünk egy darabig, és néztük a tengert.

Amikor apály van, a szárazföldről át lehet sétálni a templomhoz. Amikor mi ott voltunk, ezen a vízbe benyúló sziklán lehetett a legközelebb jutni hozzá.

Érdekesség, hogy a 80-as években a szikla elkezdett leomlani, és ezért veszélybe került a templom is. A japán kormány vállalta, hogy finanszírozza a szikla helyrehozását (talán azért, mert Bali különösen népszerű a japán turisták körében), és így most a templom alatt nagyrészt ügyesen álcázott japán műszikla található :)

Miután megnéztünk mindent a Tanah Lot környékén, megkértük a sofőrt, hogy vigyen egy hagyományos bali vagy indonéz étterembe. Egy nagyon szép helyre vitt minket, az étterem olyan volt, mintha egy trópusi villa kertjében lett volna.

Ezeket ettük - az a fokhagymás leves elől és a kókusztejes, zöld currys bab is elképesztoen jó volt.

A vacsora után visszavitek a hotelba (abba, ahova eredetileg foglaltuk a szobánkat), és meg is kaptuk a fantasztikus lakosztályunkat :)

 

 

 Még egy ágy az erkélyen :)

Névre szóló gyümölcstál az ebédlőasztalon

  Az erkély másik fele

 Az erkélyről a hátsó medencére lehetett lelátni:

Következő nap ugyanazzal a sofőrrel mentünk egy egész napos kirándulásra. Előző este mondta nekünk, hogy ha van kedvünk, akkor következő nap is szívesen vinne minket valahova. Mondtam, hogy még végiggondoljuk és majd átmegyünk az irodába megbeszélni a részleteket. Na, erre rögtön bedobta (amire picit azért számítani is lehetett:)) hogy valójában az autó a sajátja, tehát ha nem muszáj, akkor az utazási irodának inkább ne szóljunk :) Magyar embernek nem kellett kétszer mondani - megoldottuk "okosba" a következo napi túrát :) Ráadásul a hivatalos 550 ezer rúpia + parkolásid díj + belépők helyett lealkudtam az utat 500 ezer rúpiára (12000 Ft) belépőkkel és parkolással együtt. És ebben benne volt vagy 100 km benzin is.

A hotelban reggelit is adtak, és az eddig életem legjobb hotel reggelije volt. Ugye máshol is jó hotelekben  svédasztalos reggeli szokott lenni, de itt nagyon sok extra is volt. Például külön lehetett összeválogatott feltétekkel tojást süttetni, aztán ugyanez palacsinta sütéssel, valamint volt egy külön húsos részleg, ahol bacont, virslit, kolbászokat sütöttek. Rejtélyes módon, a reggeliről nem nagyon találok képeket.
 
Minden esetre, a sofőr reggel 9-kor várt minket a lobbiban, és indultunk a nagy kirándulásra. Az első megálló egy hagyományos bali táncelőadás volt. A hagyományos bali táncok közül ez a "barong dance" nevezetű volt. Az alábbi képen látható a rövid, de meglehetősen zavaros magyarázata a történetnek :)

Ez pedig egy hosszabb videó a (majdnem 1 órás) tánc különböző részeiről:
A táncelőadás után átmentünk több kézmuves falun. Érdekes, hogy egy-egy faluban  egész végig ugyanazt a tarméket készíti mindenki. Így van többek közt olajfestő falu, ékszerkészítő falu, batik-ruha festő falu, fafaragó falu és kőszobrász falu. Első ránézésre az összes bolt nagyjából ugyanolyannak néz ki, és a sofőrünk minden faluban mindig egy konkrét helyen állt meg - feltehetőleg ugye meg van előre beszélve, hogy hova viszi a turistákat. De amúgy elég jó dolgokat árultak, és egy kis alkudozás mellett kifejezetten jó árakon lehetett venni mindenfélét, amit az ember szeme láttára helyben kézzel készítenek.

Ilyen műanyagszékeken ülve festik a mintát a batikolt ruhákra:

 

Ez már a következő faluban, itt éppen egy ezüstgyűrű készül:

Itt pedig egy srác cigizés közben egy festményen dolgozik :)

Egyébként ezek a kézműves műhelyek nagyon szép szoborkerttel körülvett épületekben voltak:

Délre értünk Ubud városba, ami nagyjából Bali közepén van. Ubudra szokták mondani, hogy Bali kulturális központja. Itt először is megnéztük az palotát (nem mindanhova lehet bemennui, leginkább a kertben lehet sétálni), ahol az ubudi királyok leszármazottjai még mindig laknak.

 A palota mellett van Bali egyik leghíresebb étterme, ahol babi guling-ot, azaz sült malacot árulnak.

 Kíváncsi vagyok, mi a különbség a "special suckling pig" és a "different suckling pig" menü közt :))

Ilyen menüt rendeltünk. Ebben volt egy malachús leves, malachús ropogós bőrrel, sült vér, kis hurka és saláta. A hurka teljesen elment volna magyar hurkának, azzal a különbséggel, hogy ez erősen borsos volt. A malac és a sült bőr pedig teljesen olyan volt, mint az újévi malac, csak itt sambal mártás (képen a zöld mártás, ami eltakarja a húst) volt rajta.

 Itt vágják a hurkát:

 Mmmmm :)

Az ebédszünet után ismét autóba szálltunk, és elindultunk a híres teraszos rizs ültetvények felé. Több kisebb teraszos ültetvényt is láttunk az úton, és azok is nagyon szépek voltak. Viszont ahol megálltunk, az egészen lenyűgöző, monumentális méretű volt - bár nem biztos, hogy ez a képeken eléggé átjön. A rizsföldek körül pedig dús trópusi erdő és pálmafák voltak.

 Itt mellettünk látszódik is egy kis egységnyi rizs ültetvény.

Innen még tovább lehet menni a hegyekbe, hosszan mentünk felfelé kanyargós utakon, egészen Bali északkeleti részéhez, ahol több aktív vulkán is van. Ez a Kintamani nevű helyen van, ahonnal rálátni a Batur vulkánra. A Batur legutóbb 1968-ban tört ki, és a mai napig látszódik, hogy fekete a föld a vulkán környékén.

Kicsit keletebbre egy gyönyörű tó is van a vulkán mellett, itt is megálltunk körülnézni:

És innen mentünk a nap fő látványosságához, a Besakih templomhoz.
Besakih Bali keleti részén, a sziget legnagyobb vulkánjának az Agung vulkánnak (3031 m) a lábánál van. Az Agung legutóbb 1964-ben tört ki, és mostanában is gyakran füstöl. Maga a Besakih 1000 m magasan van, itt már kellemesen hűvös volt az idő. A templomegyüttes (Besakih összesen több mint 20 templomból áll) az idegenvezetőnk és egyéb források szerint a X. században épült, de máshol meg azt olvastam, hogy XV. századi - minden esetre annyi biztos, hogy nagyon régi :) Az évszázadok során, részben a vulkánkitörések miatt az épületek sötét, majdnem fekete színűek lettek.

Ez itt Garuda, Vishnu hordozó madara, akiről az indonéz légitársaságot elnevezték:

Itt a képen az esernyőt tartó bácsi volt az idegenvezetőnk a Besakih-ban:

Pont mellettünk gyalogolt felfelé egy társaság, akik egy szertartásra készültek. Készítettem is egy videót:

Balin nagyon gyakran látni ilyen nőket, akik a fejükön cipelnek különböző dolgokat:

Besakih, háttérben a vulkánnal:

A hegyről lefelé menet még megálltunk egy olyan helyen, ahol különböző trópusi növényeket termesztenek.

Ott érik a papaya - igaz, ilyet egy-két helyen Szingapúrban is lehet látni utcán is :)

 Így néz ki az ananász, amikor még a földben van:

 Ez a fahéj

Ez pedig egy igazi kakaóbab, még a fán

 Így terem a bors

 Ez itt egy durian fa:

Ez pedig a tüskés bokror tövénél növő snake fruit (ez a gyümölcs más képeken is látszik, pl. a hotel gyümölcstálon is van ilyen). A sofőr/idegenvezetőnk le is szedett nekünk egyet, nagyon friss és finom volt.

 

És akkor most következik egy kis epizód a híres kopi luwak kávéról, amelyet sokan a Bucket list című filmből (itt és itt) ismerhetnek :)

Tehát adott egy ilyen indonéz vadmacska...

 ... aki imádja a kávébabot, és megeszi a bokorról a legjobb kávészemeket. (Ilyen kávébokrot életemben eloször láttam most, ha az ember felnyitja ezt a zöld bogyót, akkor belül van két kis barna kávébab).

 ... a kávébabok emésztődnek a vadmacskában, majd a hátsó kijáraton távoznak ilyen formában:

 ... ezeket a vadmacska után összeszedik, lemossák, és megpörkölik:

 ... így néz ki pörkölés után

 ... majd egy ilyen kőmozsárban porrá zúzzák a kávészemeket

 ... itt már kész a kávépor, lehet adagolni.

Itt pedig a hülye turista issza az 50000 rúpiás kopi luwakot :)

 Ennyi különböző kávét és teát készítenek a helyi növényekből:

Kaptunk is ingyen kóstolót belőlük. Baloldalt a legsötétebb barna színű az kakaó - szerintem ez volt a legfinomabb kakaó, amit valaha ittam! De a többi is baromi jó volt, így be is vásároltunk indulás előtt.

 Amúgy ilyen volt a kilátás az asztaltól, ahol ültünk:

Az ott ismét az Agung vulkán

Innen már mentünk vissza a hotelhoz, de az úton belefutottunk egy temetésbe (pontosabban hamvasztásba), és megálltunk megnézni. Mi kicsit kellemetlennek éreztük a helyzetet, de a sofőr mondta, hogy nyugodtan oda lehet menni nézelődni.

Így utólag kicsit furcsán hangzik pont a temetési képek után, de egyébként ez a nap máricius 3-a volt, azaz a szülinapom :) Mikor visszaértünk a hotelszobába, ez a kis meglepetés várt :)

A hosszú nap után annyira fáradtak voltunk, hogy room service-t rendeltünk a szobába, és kellemesen elfogyasztottuk az ebédlőasztalnál:

Az utolsó nap már nem volt nagyon sok időnk, de még elmentünk és befizettünk engem egy 1 órás bali masszázsra, a Claire pedig manikűrt csináltatott közben :)

Aztán egy indonéz étteremben ebédeltünk:

Ittam még egy arak-ot, ami a kókuszpálma virágából készített pálinka

Majd búcsúzóul lenéztünk a Kuta tengerpartra

 Na még egy érdekes kép a végére - rendőrbódé Coca Cola hirdetéssel :)

Itt pedig Absolut vodkás üvegekben lehet benzint venni robogókba:

És még egy reptéri Garuda szobor a hazaút elott :)

 

Az összes többi képet itt lehet megnézni! Jó szórakozást :)