Utazás 2

Budapest
Budapestre érkezésünkkor nagy örömünkre ingyen wifit találtunk a reptéren (egy nagy piros pont a Budapest airportnak!). Rövid netezgetés és egy kis kávé után (egy kis papír poharas kávé asszem 820 Ft volt, ez éppen a 4-szerese a Changi-n kapható kávé árának) eltaxiztunk a Gellért Hotelhez. A taxi ugye fix tarifás, erre a 20 km-es útra 5400 Ft volt. Az előző bejegyzést visszanézve látszik, hogy pont 3-szor drágább a budapesti reptéri taxi a szingapúrinál. De semmi gond, legalább kaptunk cserébe kopasz, tetovált taxisofőrt, és szingapúri utitársam még a festői szépségű Kőbánya-Kispest metrómegállót is megtekinthette :) Na jó, tudnék még mindenfélét írni hasonló stílusban, de mivel blogomnak ez se nem témája, se nem célja, ezért ezt most hanyagolom. Visszatérve a történtekre: leraktuk a cuccokat a hotelben, és mentünk egyből a BME állásbörzére - még ebédelni sem volt időnk.

Állásbörze
A BME állásbörzéről már korábban is úgy gondoltam, hogy egy nagyon hasznos és jól működő dolog, de ezt most a stand másik oldaláról is tapasztaltam. A szervezés szerintem kifejezetten jó volt. A szervezők kedvesen és hatékonyan segítettek mindenféle helyzetben, ezen kívül a hirdetőknek nyújtott ellátás is nagyon jó volt. Hoztak mindig findom szendvicseket, pogácsát, üdítőket, kávét, teát, és a biztosított ebéd is elég jó színvonalú volt. De ami a legfontosabb, hogy hatalmas tömegekben özönlöttek az érdeklődő diákok. Ez egyáltalán nem természetes, simán előfordulhatna, mint Berlinben, hogy kivonul a sok hirdető, de kevés a diák. Annak is nagyon örültünk, hogy nagy érdeklődés volt a szingapúri standnál. Úgy rendeztük el a dolgokat, hogy az egyik oldalon szingapúri álláslehetőségeket hirdettek ketten, mi meg ketten mellettük hirdettük a továbbtanulási és kutatási lehetőségeket. Azért eléggé le is fárasztott ez az egész napos (pontosabban két napos) standolás, főleg, hogy annyian jöttek oda, hogy folyamatosan beszélnem kellett. Fotó a standról jelenleg nincsen, de majd megpróbálok szerezni és felrakom ide utólag :)

Hétvége
Az állásbörze csütörtök este ért véget, de volt egy fontos egyetemi leadandóm, amit szingapúri idő szerint pénteken éjfélig el kellett küldeni. Így pénteken estig azon dolgoztam, és pont a határidő előtt sikerült is leadnom. Utána pedig következett egy fantasztikus hétvége Budapesten! Köszönöm a szép emlékeket mindenkinek, akivel sikerült találkoznom! Most volt az első alkalom, hogy nem volt semmi fontos cucc, amit Szingapúrba kellett volna vinnem. Most már minden, amire szükségem lehet itt van, illetve itt veszek mindent, ami még kellhet. Ezen kívül olyan rövid időre mentem, hogy alig volt cuccom. Ezért hát úgy döntöttem, hogy annyi magyar/európai finomsággal fogom megtölteni a csomagomat, amennyi csak belefér. Ezeknek egy részét különböző itteni barátoknak adtam ajándékba, egy részét meg magamnak, a lakótársaimnak és Claire-nek hoztam, itthoni fogyasztásra. Egy része ezeknek persze kapható Szingapúrban is, de mindegy :) Nézzük hát, hogy miket hoztam magammal:
- egy pár száraz Gyulai kolbász
- egy üveg pálinka
- fél kiló Trappista sajt
- fél kiló füstölt sajt
- egy csomag szlovák sós sajt
- 2 csomag szeletelt téli szalámi (még van egy bontatlan rúd Pick nálam Szingapúrban)
- 2 sima kifli (ez ugye itt nincs)
- 15 túrórudi
- 10 Kinder csokirúd
- 4 nagy zacskó Haribo gumicukor
- 2 tábla Boci csoki
- 2 tábla Milka csoki
- 1 tábla vörös mogyorós csoki
- 1 doboz Szamos marcipán
- 3 doboz desszert (konyakmeggy meg még valamik)
- 1 csomag Pilóta vaníliás karika
- 2 csomag Győri keksz
- 1 csomag Győri nápolyi
- 1 csomag tejkaramell
- 2 csomag szőlőcukor
- 3 doboz Plusz pezsgőtabletta
- 3 tubus gulyáskrém
- 10 db zacskós kaja, köztük: gulyásleves, jókai bableves, pörkölt alap, paprikás csirke alap
- 10 csomag rágógumi :)

Végül kicsit túllőttem a célon, és 25.5 kg lett a csomagom, de szerencsére elég simán felengedtek a gépre :)

Az egész útról nem csináltam túl sok fotót, azt is főleg repülős dolgokról. De amit készítettem, azt felraktam - itt tekinthetőek meg:

Visszaút és érkezés Szingapúrba
A visszaút nem volt izgalmaktól mentes. Ugyanis kedden délután 16:30-ra volt kiírva a gépem, nekem pedig 18:00-tól órám volt az egyetemen. Ráadásul ez éppen a témavezetőm tantárgya, és ez alkalommal nagyon fontos volt, hogy jelen legyek. Többek közt azért is, mert le kellett adni nyomtatott formában egy házit, amit persze nem írtam meg indulás előtt, így a repülőútra maradt. A házi első felét a frankfurti reptéren írtam meg, de mivel a hosszú úton lusta voltam elővenni a gépet, ezért kicsit necces volt a helyzet. A gépem még kicsit késett is, így csomagostul 17:10 körül vetődtem be egy taxiba. Gyorsan előkaptam a MacBook-ot és miközben a Marina Bay Sands és a felhőkarcolók mellett mentünk az autópályán szépen befejeztem a házit. Így budapesti indulásom után kereken 17 órával már a National University of Singapore-on üldögéltem ázsiai diáktársaim és témavezetőm társaságában (ő elől jobb oldalt látható, MacBook-jával, amit szerintem a WC-re is magával visz, mert még soha nem láttam nélküle):