Brunei 1

Eléggé elfoglalt voltam, de most végre sikerült odáig eljutnom, hogy megírjam a beszámolót a brunei utazásról.
A fényképek ide kattintva nézhetőek meg külön

Kezdjük néhány érdekességgel Bruneiról

• Brunei lakossága minössze 400 ezer (Szingapúr: 5 millió), viszont területe 5800 km2 (Szingapúr: 700 km2). Így Brunei nem is városállam, több pici város és a köztük lévő üres terület alkotja az országot.
• Brunei Borneo északi részén helyezkedik el. Borneót legtöbbször Indonézia egyik szigeteként szokás említeni, viszont Borneo északi részén van két nagy Malajziához tartozó megye és Brunei is.
• Brunei ($31,238/fő) egy főre jutó GDP-je összemérhető Szingapúrral ($43,867/fő), ami egyedülálló a régióban - tehát Brunei gazdag ország.
• A Brunei dollár és a Szingapúri dollár 1-1 értékben egymáshoz kötött. Mindkét ország papírpénzeit és érméit lehet használni mindkét helyen, nyugodtan lehet őket bármilyen kombinációban keverni fizetéskor. Bruneiban nem is annyira volt fura, hogy Szingapúri dollárral tudtam fizetni, viszont azon már nagyon meglepődtem, hogy Szingapúrban szó nékül mindenhol elfogadták a Brunei dolláromat.
• Mivel én másfél év alatt egyszer sem találkoztam Szingapúrban Brunei dollárral, ezért azt gondoltam, hogy nem minden eladó tudja azt Szingapúrban,  hogy hivatalosan fizethetek Brunei dollárral is - de kiderült, hogy mégis.
• Brunei gazdasága nagyon egyszerű, van sok olaj a föld alatt, amit a Shell (meg pár másik cég) kitermel, és ez nagyjából a GDP felét kiteszi (Brunei gazdaságát szokás Shellfare economy-nak is nevezni)
• Bruneiban 80 Ft egy liter benzin. 

• Brunei államformája abszolút monarchia: maláj muzulmán szultánátus, szó sincsen demokráciáról. A szultán saját kezűleg irányítja az országot, és ezzel el is van intézve a politika kérdése. Igazán nem túl bonyolult.
• Bruneiban nincsen személyi jövedelem adó, nincsen ÁFA, de emellett ingyenes az oktatás, ingyenes az egészségügyi ellátás, és étkezési és lakhatási támogatásban is részesülnek az állampolgárok. A jó tanulók külföldi oktatását is gyakran fizeti a szultán.
• A szultán teljes neve: Paduka Seri Baginda Sultan Haji Hassanal Bolkiah Mu'izzaddin Waddaulah
• A szultán megnevezése bármilyen szövegben így hangzik (ennél sosem rövidebb): His Majesty the Sultan and Yang Di-Pertuan of Brunei Darussalam. Így például a légitársaság magazinjában a szultánról szóló 10 oldalas exkluzív riportban, amikor csak alanyként megjelent a szultán egy mondatban, akkor ezt a komplett címet leírták.

• A szultán nagyon gazdag, kb. 22 milliárd dollár a személyes vagyona, ezzel a világ 20 leggazdagabb embere közt van.
• A szultán palotája 200,000 m2, 188 szoba és 290 fürdőszoba van benne. Az épületben működik a pénzügyminisztérium és a védelmi minisztérium is, ami azért is praktikus, mert ezeket a posztokat is a szultán tölti be.
• A szultán meglehetősen szereti az autókat: 531 Mercedes, 367 Ferrari, 362 Bentley, 185 BMW, 177 Jaguar, 160 Porsche, 130 Rolls-Royce és 20 Lamborghini van a szerény gyűjteményében. Az autókat egy külön erre a célra kialakított hangárban tárolja, a palota mellett. Ezen kívül még van pár repülője is, köztük egy Boeing 747-ese is van a szultánnak, igaz, olyanja az amerikai elnöknek is van (csak neki nem magán tulajdonban :)). Csak hogy érzékeljük a dolog komolyságát: egy 747-es kb 50 milliárd Ft-ba kerül.
• De amúgy amellett, hogy sok pénzt költ magára, a szultán rendesen és tisztességesen vezeti az országot, az emberek jól élnek és egyszerűen nem foglalkoznak a politikával. A szultán ezen kívül keményen fellép a vallási fanatizmus ellen.
• Bruneiban alkohol tilalom van, azaz sehol nem lehet alkoholt venni, és bevinni is csak külföldieknek és csak kis mennyiségben szabad.
• Bruneiban nincsen éjszakai élet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy egy-két étterem nyitva van mondjuk 10-11-ig, de ezen kívül az ég világon semmi nem történik éjszaka Bruneiban.

--------------------

Az utazás összességében nagyon jól sikerült, jól éreztük magunkat. Én egyedül a Royal Brunei légitársasággal repültem, mert találtam egy olyan jegyet, ami majdnem ugyanannyiba került, mint a többiek átszállásos-fapados jegye. A felszállás előtt bejátszottak egy muzulmán imát, hogy megáldják a repülőt. Egyébként más érdekesség nem volt a repüléssel kapcsolatban. A brunei reptér nem valami nagy szám, nagyjából olyan kaliberű épület, mint egy vidéki általános iskola.

Végül 5-en voltunk együtt Bruneiban. Először is volt Diwakar, indiai srác, aki ott dolgozik, és aki vendégül látott minket a házukban, ahol a szüleivel lakik. Aztán ott volt Max, a német szomszédunk, és Nina, az amerikai barátnője, valamint Toni, aki Max munkatársa.

Az utunk alatt volt éppen a Ramadan utolsó hete, így a vallásos emberek egészen este fél 7-ig nem ettek-ittak. Én arra számítottam, hogy teljesen kihalt lesz a város, nem lesznek nyitva éttermek nap közben. Ehhez képes minden teljesen nyitva volt, bárhol lehetett kajálni egész nap - az viszont látszott, hogy a legtöbb helyen csak elvétve voltak emberek. Aztán estére meg megtelt az összes étterem és nagyokat zabált mindenki.

Első este rögtön egy különleges maláj vacsorára mentünk egy étterembe, ami kifejezetten Ramadankor esténként all you can eat svédasztalos vacsorát kínál. Sok helyi család volt az étteremben, akik nagyon szép hagyományos ruhában voltak.

 Az étterem után elmentünk Brunei leghíresebb szállodájába, az Empire Hotelbe körülnézni.

Külön érdekes történet, hogy a szultánnak van egy saját vidámparkja, az Jerudong park. Ez valaha nagyon jó volt, ingyen mehettek be az emberek, és szépen működött. Viszont az utóbbi években nem nagyon jártak oda az emberek, ezért eléggé leépült a hely - csak néhány dolog működőképes, a többi pedig üresen áll. A következő néhány képe ebben a parkban készült:

Még elmentünk az egyik híres mecsethez is, ami nagyon gyönyörű volt esti kivilágítással:

Következő nap az indiai vendéglátónk anyukája főzött nekünk nagyon finom indiai kaját:

Később az egész napot a tengerparton töltöttük. Eleinte csak úszkáltunk:

 

 Aztán befizettünk egy ilyen Flying Fish nevű cuccra. Ez egy felfújható gumi hajó, amit rákötnek egy motorcsónakra és úgy húznak. Ha elág gyorsan megy e motorcsónak, akkor az először a Flying Fish orra megemelkedik, majd az egész elkezd felugrálni a levegőbe - ilyenkor sikoltozik is próbál kapaszkodni mindenki :)

 Egyszer én is beestem a vízbe egy élesebb kanyar után :)

Mentünk vagy 20-25 percet, ami annyira megterhelő volt, hogy teljesen kikészültünk :)

Utána pedig befizettünk még egy nagyon érdekes dologra, amit úgy hívnak, hogy para-sailing, azaz ejtőernyős-vitorlázás. Ez úgy működik, hogy a motorcsónakról kilóg hátrafelé egy kötél, amit egy géppel hosszabban ki lehet engedni és vissza lehet húzni -  kb. 150 m hosszú a kötél, ha teljesen ki van engedve. A kötélre egy hatalmas ejtőernyő van akasztva, ami ha a csónak megfelelő sebességgel megy, megfeszül a levegőben. Az ejtőernyőre pedig simán rácsatolja magát az ember egy hevederrel, és ahogy engedik ki a kötelet, egyre magasabbra repül az ember. A szélső állapotban kb. 50 m magasan, messze a motorcsónak mögött repül az ember.

Nagyon kellem dolog ez a fajta ejtőernyőzés, nem nagyon kell semmit csinálni, csak ül az ember a levegőben és néz körbe-körbe.