Saturday, April 24, 2010

Vizsga

Ma megvolt az első vizsgám az NUS-en! (Na jó, ez nem is teljesen igaz, mert már korábban volt egy írásbeli és egy szóbeli vizsga a kínai kurzusból, de az azért nem ugyanaz :) )

Tegnap meg tegnapelőtt a laborban, az asztalomnál tanultam, ami nagyon jó volt! Tegnap éjfélig bent voltam, és még itt volt egy taiwani, egy kínai és egy indiai labortársam, és együtt elmentünk egy egyetem melletti éjjel-nappali indiai étterembe, ahol nagyot kajáltunk. A szomszéd laborban van egy nagy TV, és ma este fél 10-től lesz az indiai krikett ligában egy fontos döntő, amit itt akarnak páran nézni. Engem is hívtak, hogy jöjjek este megnézni a mérkőzést, és bár mondtam, hogy a krikettről csak annyit tudok, hogy hasonlít a baseballra, de a baseball szabályait se ismerem pontosan, végül meggyőztek, úgyhogy ma krikettet fogok nézni :) Előtte pedig a holland szomszédunknak lesz barbecue bulija, és ott is tiszteletemet teszem egy vacsora erejéig!

Most írok a vizsgáról meg a vizsgázás rendjéről itt az NUS-en.

Most a neurális hálózatok tantárgyból mentem vizsgázni. Itt a végső jegy 30%-a 3 háziból adódik, 30% egy féléves projektből áll és a vizsga a maradék 40%.

Itt minden tantárgyból egyetlen vizsgaalkalom van. Ez az egyetlen dátum már a félév előtt, a tárgyfelvételkor ki van írva, így jó előre tudja az ember tervezni, hogy mikorra nem lehet más programot rakni. Illetve az is a diák felelőssége, hogy ne vegyen fel olyan tárgyakat, amiknek ütközik a vizsgaidőpontja. Egyébként ezt a tárgyfelvételkor már fix vizsgaidőpontot a BME-n is be akarták vezetni már régóta, de még nem vezették be. Ez lenne ugyanis az egyik fontos feltétele annak, hogy ne kelljen annyi vizsgaidőpontot meghirdetni. Ugye az nem működik, hogy mindenből 1 vizsga van, és azt csak 3 héttel a félév vége előtt jelentik be, mert abból súlyos kavarodások lennének :)

A vizsgáztatás egyébként hihetetlen kultúrált módon történik - az egész egyetemi szinten egységesített folyamat. Nagyon ki van minden találva és meg van szervezve. A teremben előre kinyomtatott ülésrend van, és amikor leül az ember már ki vannak rakva a névre szóló anyagok. Ez áll 2 példányban kinyomtatott feladatsorból (ez nem tudom miért 2 példány, de így van) és 2 db egységes vizsgafüzetből. A vizsgafüzetnek színes borítója van, ami minden vizsgán más, és nem tudni előre, hogy milyen színű lesz. A füzetben 10 fűzött lap van, amiknek az egyik oldala vonalazott, a másik oldala pedig üres. A vonalazott oldalon 2 oldalt margó van, ide nem szabad írni. Az üres oldalakra lehet bármit jegyzetelni meg számolgatni, azt nem javítják. Egy oldalon nem lehet egynél több feladathoz megoldás, és az oldal tetejére be kell írni, hogy melyik feladat megoldása van az adott oldalon. A vizsgafüzet elejére pedig be kell írni sorrendben, hogy melyik feladatok megoldása van az adott füzetben, és hogy összesen hány füzetet ad be az ember. A füzetek bal felső sarka át van lyukasztva. Külön adnak egy kis madzagot (már ott van, amikor leül az ember), amivel (ha több füzetet ad be az ember) össze lehet fűzni  a füzeteket a bal felső sarokban.
Egyébként a felügyelés is nagyon kultúráltan történik. A tantárgy oktatója is bent van a vizsgán, de csak azért, hogy a feladatsorral kapcsolatos tartalmi kérdésekre válaszoljon. Egyébként külön személyzet van arra, hogy ténylegesen járkáljon és felügyeljen a vizsgán, kikészítse és összeszedje a feladatsorokat, stb. A vizsga végeztével pedig, még mielőtt bárki felállna és kimenne a teremből, a vizsgafüzeteket berakják nagy borítékokba és lezárják.

A vizsgaeredményeket nem közvetlenül az oktató teszi közzé, hanem központilag hirdetik ki, fix dátumon, méghozzá május 30-án. Ilyenkor a netes tanulmányi rendszerben megjelennek egyszerre a jegyek. Lehet ezen kívül sms szolgáltatást is kérni, és akkor abban is elküldik a félév végi jegyeket.
A javított vizsga megtekintésére nincsen lehetőség. Ha valaki nem elégedett az eredményével, akkor a netes rendszerben 10$-ért kérvényezheti, hogy javítsák újra a vizsgáját. Ezek után, 1 héttel később megjelenik az új eredmény a rendszerben (ami persze egyáltalán nem biztos, hogy változott). De semmi magyarázat vagy ilyesmi nincsen mellette, csak megjelenik a jegy.

Az NUS-en egyébként egy érdekes osztályozási rendszer van. Azoknál a tárgyaknál, ahol nagy a csoport, nem az abszolút elért pontszám alapján kapják az emberek a jegyet. A pontszámokra egy normális eloszlás görbét húznak, és az emberek íly módon egymáshoz viszonyítva kapják a jegyüket. Tehát mindig van egy adott százalék, aki megbukik és a legjobb valahány százalék pedig jó jegyet kap. Ezt sokáig lehetne elemezni, hogy milyen hatása van a tanulásra. Játékelméletileg érdekes végiggondolni, hogy mit jelenet egy ilyen osztályozási rendszer. Sajnos annyira nem értek a játékelmélethez, hogy formálisan meg tudjam fogalmazni, de azért írok picit, remélem nem nagy hülyeség. Tehát ugye ha egymáshoz képest kapnak jegyet az emberek, akkor a rendszernek kell, hogy legyen egy egyensúlyi pontja abban a pontban, ahol egységesen senki nem tanul semmit :) Ez ugye mindenkinek a legjobb lenne, hiszen úgy kapna jó eséllyel normális jegyet, hogy nem kellett semmit tennie érte. Csakhogy ez a pont egy csoportnyi emberrel nem lehet stabil, mivel mindig lesz valaki, aki arra fog gondolni, hogy ha a többiek nem tanulnak semmit, akkor ha ő csak nagyon picit tanul, akkor már biztosan nagyon jó jegyet fog kapni.  Innentől kezdve meg már könnyű látni, hogy az eredmény az lesz, hogy mindenki nagyon sokat fog tanulni. Tehát nincs az, hogy 'hát, csak meglesz az a kettes' és elmegy az ember vizsgázni...
A másik hatása ennek az osztályozásnak, hogy a puskázást elég hatékonyan megszünteti. Ugyanis ha abszolút osztályzás van, akkor egy puskázó diák tulajdonképpen közvetlenül semmi negatívumot nem okoz a diáktársainak. Persze, lehet arról beszélni, hogy rontja a diploma értékét meg ilyenek, de ez nem annyira közvetlenül érzékelhető dolog. Ha ilyen relatív osztályzás van, akkor viszont effektíve arról van szó, hogy aki puskázik, az nem csak a saját eredményét javítja, hanem egyben azokét rontja, akik tisztességesen vizsgáztak. És így maguknak a diákoknak is közvetlen eredménybefolyásoló érdeke, hogy ne hagyják egymást puskázni, ezzel pedig el van intézve a kérdés.

9 comments:

balg said...

Érdekes ez az osztályozási módszer. De én azért örülök, hogy itthon még megvan a "csak meglesz a kettes valahogy" faktor. :D Annál is inkább, mert szerdán rendszeropt zh. :P

Szigi said...

amit írsz intuitive az a klasszikus fogolydilemma névre hallgat, és az emberek közötti bizalmatlanságra épül (rá fog e írni valaki egy megoldást a lapra.., vallani fog e a tettestársam a rendőröknek..). és így mindenki rosszabbul jár..
nagyon érdekes területe a közgazdaságtannak+mateknak. én nem ezt tanulom egyetemen, de kár h te sem :)

a kisebbik

Beni said...

Hát persze, van a fogolydilemma, de van még millió másik játékelméleti helyzet is, aminek nem feltétlenül van hangzatos neve, szerintem nem biztos, hogy ez pont a fogolydilemmára képezhető le, ezért nem írtam inkább semmit.

Nagyapó said...

Most olvastam a beszámolódat az érdekes osztályozási rendszerről, nagyon egyedinek érzem, de nem vagyok benne biztos, hogy egyetértek vele. Én
inkább a számjegyes értékelés mellett vagyok, nem az ilyen egymáshoz viszonyító rendszer mellett. De persze lehet, hogy tévedek, mert csak nagyon megszoktam a "régi" módszert...

János said...

Nagyon szokatlan nekünk, nekem személyesen is. De biztosan része van abban, hogy a szingapúri diákok a legutóbbi nemzetközi matematikai felmérésekben is úgy végeztek, hogy az általános iskolai gyerekek kb. 40%-a a nemzetközi átlag legfelső két tartományába tartozott. Az azért nagyon komoly!!! Hongkongon kívül hasonló eredmény sem található az egész vizsgálatban

(http://www.iea.nl/timss2007.html).

Na jó, nem azt mondom tehát, hogy a relatív osztályozási rendszer miatt van ez így, de egy pici szerepe még annak is lehet ebben az elképesztő eredményben.

Beni said...

Bocsánat, félreértés ne essék, ez az osztályozási rendszer csak az NUS-en van, nem Szingapúr egészére igaz. Például a másik nagy egyetemen, az NTU-n nem relatív osztályozás van!

János said...

Hát akkor félreértés esett. Pontosabban: nekem ezt az osztályozási rendszert mondták normál szingapúri iskolában is, tehát én ezt onnan korábban ismertem már, sőt írtam is róla (csak nem tudtam, hogy ez a neve). Tehát itt az info az az, hogy VANNAK Szingapúrban olyan iskolák és egyetemek, ahol a relatív osztályozást alkalmazzák, míg más oktatási intézményekben nem - más országokban viszont csak nagyon kevés helyen lelhető még fel ez a rendszer vagy hasonló.

Anonymous said...

Even though I don't understand what you wrote on your blog, it seems about NUS and/or the "neural network" exam...Right? :-)

Quite many things different from South Korea (including exam systems) and particularly for me the change to this major affects me a lot in many ways. Although I would like to study this, it is not easy.

I hope you enjoyed your first semester at NUS.

I wish my exam will finish soon and can start to write my blog and enjoy the time before going away :-)

Beni said...

Claire, thanks again for the comment! Yes, the post is about the exam system at NUS, which you know all about, so don't worry, you're not missing anything :)

Sure, things are different here but if you just study hard, it's going to be fine.

I never knew you had a blog! Or you haven't started it at all yet?