The Istana

Residence of the President of Singapore:





- Posted using BlogPress from my iPhone

Az iphone-ról 'élőben' kezdett bejegyzés akkor most folytatom némi háttérinformációval.
Szóval a történet ott kezdődött, hogy tegnap buli volt az amerikai nagykövetségen. Már volt ilyen egyszer, nagyjából 2 hete, arra is mentünk páran ismerősökkel. A buli lényege, hogy a tengerészgyalogosok (marines) pénzt gyűjtenek, és ezért tetszőleges nemzetíségű vendégeknek bulit tartanak, ahol helyi viszonylatban nagyon olcsón árulnak mindenféle alkoholt, és van zene, tánc meg minden. A helyi viszonylatban nagyon olcsó azt jelenti, hogy a kisüveges sör 4$, és rövidital 6$ (jelenlegi árfolyam szerint 590 ill. 880 Ft).
Sam Adams :)
Múltkor hatalmas tömeg volt, szinte már akkora, hogy amiatt nem lehetett ismerkedni. Igaz már akkor is volt egy két érdekes ember. Tegnap viszont pont annyian voltak, hogy normálisan lehetett jönni-menni és beszélgetni különböző emberekkel. WC-re várakozás közben éppen egy német biológus kutatóval beszélgettem, amikor egy srác megkérdezte, hogy honnan jövök. Mondom, Hungary - Europe, erre örömében elkezdett erős akcentussal, de nagyon autentikusan magyarul káromkodni. Kiderült, hogy német, de az apja magyar és sokat volt Magyarországon is. Elmesélte, hogy világ körüli utazáson van, járt Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, stb az utóbbi hónapokban-években - és eddig egyetlen magyarral sem találkozott. Most meg pár napra átjött Malájziából egy maláj haverjával Szingapúrba körünézni. A rendezvény a vége felé kezdett egyre érdekesebb lenni, például beerpong bajnokság indult, ami köztudottan az amerikai házibulik nagy slágere. Viszont amikor egy részeg bajor sporttárs ledobta a ruháit és meztelenül beleugrott a medencébe (hangsúlyozom, az amerikai nagykövetségről van szó), akkor gyorsan bejelentették, hogy vége a bulinak, és mindenki mehet haza. Német-magyar barátunk ekkor jelentette be, hogy tulajdonképpen neki és a maláj haverjának nincsen aznap estére szállása. Viszont kocsival voltak, és a maláj srác vallásánál fogva egy csepp alkoholt sem fogyasztott, így hát logikus módon Danival felajánlottuk, hogy menjünk hozzánk, és akkor tudnak aludni a kanapén a nagyszobában. Nagyon érdekes volt, mert én még nem voltam Szingapúrban úgy kocsival, hogy mondani kellett, hogy merre menjen a sofőr, egész más volt így közlekedni :) Szóval hazajutottunk, aludtunk, aztán meg reggel olvastuk, hogy május elseje lévén nyitva van az Istana, ami a szingapúri köztársasági elnök rezidenciája (maga az épület és a nagy kert). A kert és az épület évente csak 4-5 ünnepnapon van nyitva látogatók számára, így érdemes kihasználni az alkalmat. Szóval bepattantunk a kocsiba és elmentünk az egyetemi könyvtárhoz, ahol Claire éppen tanult és beszaladtam érte, hogy jöjjön velünk, utána pedig átmentünk az Orchard Roadra rezidenciát nézni. A park és az épület is fantasztikus volt. Sajnos az épületen belül nem lehetett fényképezni. Alapvetően olyan tárgyakkal volt tele, amiket különböző más országok ajándékoztak. A parkról van sok fénykép, azt meg lehet nézegetni.