Elkészítettem a következő adag fotót az egyetemről. Most abban az épületben fényképeztem, ahol a School of Computing központja van, és ahol az én laborom is van.
Van ebben az épületben egy olyan szoba, amit úgy hívnak, hogy Graduate Students Lounge, és csak a PhD hallgatók mehetnek be. Itt (lásd fényképek) sok hasznos dolog van tanuláshoz és munkához, de szórakozáshoz is.
Az első fotók erről a Graduate Students Lounge-ról vannak, a továbbiak pedig az épület néhány más részéről. A képek alatt leírás is található:
A hozzáférésekről annyit, hogy az egész egyetemen csomó ajtóhoz egységes okos-kártyás hozzáférésrendszer van. A kártya pedig nem más, mint a diákigazolvány. Vannak ajtók, amiket bármilyen NUS-es diákigazolvány tud nyitni, de vannak olyanok, amihez külön hozzáférés kell. Például a laborok ajtaját (ahogy a miénket is) csak azoknak a kártyája nyitja, akik ott dolgoznak.
Erről majd még írok részletesebben, de szerintem az egyik nagyon okos koncepciója az NUS-nek az, hogy a szolgáltatásokkal és a kellemes környezettel és légkörrel arra ösztönzi a diákokat, hogy sokat legyenek az egyetemen. Ennek az egyik nagyon fontos feltétele az, hogy legyenek kényelmes tanulóhelyek mindenhol, ahol csak lehetséges. A fotókról talán látszik is, hogy bárhova megy az ember az épületben, mindenhol lehet találni egy szabad asztalt. Most persze már vége a félévnek, mindenki le is vizsgázott, ezért az undergrad diákok már teljesen eltűntek, így most jórészt üresek ezek a helyek, félév közben viszont rendesen ki vannak használva. Ez a BME info épületének egy hihetetlen nagy hibája, hogy nagyságrendekkel (mondjuk két nagyságrenddel :))kevesebb hely van, ahova le lehet ülni tanulni, mint amennyire szükség lenne. Hát akkor persze, hogy inkább hazamegy vagy elmegy sörözni a hallgató.
Wednesday, May 19, 2010
Subscribe to:
Post Comments (Atom)

2 comments:
És csöndben megsúgom: nehogy azt hidd, hogy a dolog véletlen! Ezek tudatosan átgondolt és építészetileg megvalósított stratégiák arra vonatkozólag, hogy a sok(féle) hallgató sok(féle) érdeklődéssel sokat legyen különféle kellemes közös terekben, és ne csak tanuljanak - az is fontos -, és ne csak lazítsanak-relaxáljanak - az is fontos dolog -, hanem mindezek közben kommunikáljanak is egymással, mert az fontos nemcsak szociálisan,hanem a tudásátadás szempontjából is, és mert ... mert ebben a relaxált környezetben könnyen, relaxáltan, áramlóan születhetnek meg új gondolatok, tervek, víziók, munkák, munkakapcsolatok. Valahogy így:
- Hello, Jim vagyok. Látom, te is a Bomb!-ot iszod. Engem is nagyon feldob! És te kinél doktorizol?
- Joe Mingnél, a computer technology lab-ban. És te?
- Én egy ilyen és ilyen témán dolgozom a Kang professzornál pár sráccal.
- Jé, milyen érdekes téma! Amin én dolgozom, az.... Lehet, hogy csinálhatnánk együtt is egy jó kis kutatást... vállalkozást...vagy van egy jó kis konferencia, amire tudok támogatást is.
- OK, akkor küldj át egy ismertetőt erről meg arról.
stb. stb.
Szóval így. Vagy még érdekesebb módokon. De ezek a terek többek között ilyenekre vannak, nemcsak leülés, tanulás, pihenés. Erre nagyon gondosan ügyelnek a világon sok helyen iskolákban, egyetemeken, munkahelyeken stb.
Ne lepődj meg: ami tudományos leírásom van a szingapúri Science Parkeól, abban ezekről is van szó (és pont arról, hogy a rengeteg belefektetett pénz ellenére ezek mégsem működnek egészen hatékonyan valahogy...).
Nagyon érdekes mindaz, Beni, amit a NUS-ról írsz, de János irománya még érdekesebb...bocs! Izgalmas olvasmányok vagytok...
Post a Comment